Csalódtam benne

Sziasztok. :) Hm, csalódtam valakiben, akit nagyon szerettem. Nagyon-nagyon szerettem. És nagyon-nagyon megbántott. Szánalmasan viselkedett. Mitévő legyek?! Ez a valaki a saját unokatestvérem. Igen. Nemrég az én drága unokatesóm a kedvencem volt, imádtam, bíztam benne, ő is bennem, és mindig megbeszéltük a problémáinkat. A dolog egyre jobban elhalványul.. csakis a saját problémáival tömi a fejem.. csakis azokat mondja.. csakis azokkal lehet foglalkozni, szóhoz sem hagy jutni.. teljesen kiborít. Nem tudom, mitől lett ilyen. Ja, igen; mielőtt megkérdeznéd, ő emo. Talán emiatt ilyen?! Nem tudom.. sok mindenre gondoltam már.. msn-en beszéltünk nemrég, és olyanokat vágtunk egymás fejéhez, hogy azt le se akarom írni, mivel akkor holnapra már volt blog, nincs blog.. Visszatérve a dologra, szeritetek mit csináljak?! :'( Már nem tudok semmit.. tutira olvassa ő is ezt.. én sajnálom, hogy ilyen voltam vele, sajnálom, hogy leribancoztam, sajnálom, hogy olyanokat mondtam neki, amiket én is megbántam. Nem akartam, de kicsúszott a számon. Akkor, amikor emo lett, már tudtam, hogy megváltozik majd. De ő nem divat-emo. Ő igazi emo! Depis, és egy pscihopata, ha nem bánunk vele jól. Nem tudom, miért ilyen.. nem tudom, miért halmoz el a problémáival. Ember vagyok, nem egy robot, aki mindenki lelkét pátyolgatja. Jó-jó, egyszer-egyszer persze, hogy elmegy, hiszen unokatesóm, alap, hogy segítek neki. De amikor már így beszél velem, és egy rohadt perce nincs rám, na, akkor akad ki a lemez! Hogy lehet ilyen önző?! Segítsek neki, persze. Segítek én, de akkor legalább tíz perce legyen rám, hallgasson meg, és segítsen, ha már én is segítek neki.. és ne legyen ilyen öntelt! Aztán persze teszi a fejét, meg sajnáltatja magát, aztán ha talpraállt, akkor meg.. na, mindegy. Nem is idegesítem magam, a vérnyomásom szerintem így is a tetőponton van. :/ Rühellem ha így viselkedik velem! Velem,  a saját unokatesójával!!! Most komolyan.. ember az ilyen? :O És ha most olvasod TE is ezeket a sorokat, akkor légy szíves gondolkozz el azokon, amiket írtam, és nézz magadra egy percre! Köszönöm!
Tőletek pedig, drága olvasóim, bocsi, hogy ilyenekkel fárasztalak, de sokkal könnyebb, ha kiírom, és vannak, akik a bloggerinák gondolatait szeretik olvasni.. hát.. tessék. :') Majd jövök holnap! Puszi nektek!

Szabcsi